Az idős és holt fák rendkívüli fontossága

Az idős fák korhadt részei számos faj szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, a faodvakban pedig a gerincesek szinte minden nagyobb csoportjából találunk képviselőt: a hüllőktől a madarakon át az emlősökig. A baglyok számára pedig csak a nagyobb odvak nyújtanak természetes költőhelyet, amelyek csak idős fákban alakulhatnak ki.

A holtfa szerepe a táplálékláncban

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az erdők biodiverzitásának kulcsfontosságú tényezője a holtfa és odvas fa mennyisége. Egész táplálékláncok alapját képezi, fajok egymásra épülő rendszerét. Kezdve a mikroszkopikus lebontó szervezetekkel, gombákkal, rovarokkal, amelyek kisebb gerinceseknek és madaraknak nyújtanak táplálékot, egészen a ragadozó emlősökig és madarakig, amelyek velük táplálkoznak és az odvas famatuzsálemekben van a költő- és búvóhelyük. Közülük is kitüntetett szerep jut a harkályoknak: hátrahagyott odvaik számtalan madárfajnak nyújtanak költőhelyet.

Az erdei fajok csaknem 30%-a az öreg fákhoz és a holtfához kötődik - WWF

Zsoldos Márton: A holtfa élővilága

A holtfa az egészséges erdők leggazdagabb élőhelye, írja a WWF kiadványa. "Az erdei fajok csaknem 30%-a az öreg fákhoz és a holtfához kötődik. A WWF nyomatékosan kéri az európai kormányokat, az erdőtulajdonosokat és a fakitermelő cégeket, hogy késlekedés nélkül vállalják, hogy a biológiai sokféleség megőrzése érdekében több öreg fát és holtfát hagynak az erdőkben, és 2030-ra 20-30 m3/hektárra növelik a holtfa mennyiségét." A felmérések szerint ugyanis rendkívül rossz az európai helyzet: a gazdasági célú erdőkben mindössze 5-10%-a a holtfa mennyisége a nem bolygatott, természetes erdőkhöz képest.

Az erdők madárfajai különböző mértékben kötődnek a holtfákhoz. A harkályfajok egy része, mint például a zöld küllő vagy a fekete harkály kötődik bizonyos erdőben élő hangyafajokhoz és a holtfák kérge alatt élő más rovarfajokhoz. A közép fakopáncs például erősen preferálja a holtfákat. A harkályféléken kívül számos énekesmadár is előszeretettel táplálkozik holtfán, olvasható Ónodi Gábor és Winkler Dániel, holtfák és madárközösségek kapcsolatáról szóló munkájában. Az odúkészítő madarak holt és korhadó fákhoz fűződő szoros viszonya nyilvánvaló okok miatt komoly hatással van a tőlük függő, odú készítésére képtelen, másodlagos odúlakó madarakra, emlősökre (pl. rágcsálók, denevérek) és hüllőkre.

Odúlakó madárfajok (Forrás: Ónodi Gábor és Winkler Dániel, A holtfa szerepe az odúlakó madárközösségek kialakulásában)

Az odvas fák hiánya megmutatkozhat például a baglyok számának csökkenésében. Ennek hatására számos bagolyfaj természetes odvak hiányában épületek padlásterében, templomok tornyaiban költ. Azonban az utóbbi időben az épületfelújítások során az épületek padlásterét gyakran teljesen elzárják a baglyok és a szintén érzékeny csoport, a denevérek elől. Ezért bizonyos fajoknak, pl. a gyöngybagolynak aktív védelemre, költőládák kihelyezésére van szüksége a fennmaradáshoz, olvasható a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány honlapján.

Holtfa és erdőgazdálkogási módok

A bestofcafe.hu holtfák szerepéről szóló cikke a holtfákat a következő kategóriákba sorolja:

  • lábon száradt
  • fáktörzscsonkokélő fák elhalt részei (ág, ágcsonk, bekorhadt gyökfő, tükörfolt)
  • élő vagy elhalt fák odvai, üregei
  • leváló kéregdarabkák alatti rések
  • földön fekvő törzsek
  • vastag és vékony ágak, gallyak
  • korhadó tuskók
  • vízben lévő elhalt fa

Azt, hogy a holtfa és a különböző típusai milyen arányban fordulnak elő egy erdőben, a gazdálkodás típusa határozza meg. A klasszikus, idejét múlt és téves gondolkodásmód, mi szerint "a lábon elszáradt fák a beteg és elhanyagolt erdő jellemzői", még mindig felismerhető, ha körülnézünk hazánk erdeiben.

Erdőgazdálodási mód Jellemzői
Tarvágásos Hazánkban sajnos még gyakori. A vágásérett erdőt tarra váják. Ebben az esetben az erdő leginkább ültetvényre hasonlít, azonos korú és fajú fákkal. Mivel a fákat viszonylag fiatalon, 70-80 éves korban kivágják, esély sincs arra, hogy elérjék az idős, többszáz éves kort. A minimális mennyiségű holtfa főleg vékonyabb elszáradt ágak, egy-egy fiatalon elszáradt fa formájában van jelen, ami nem teszi lehetővé, hogy a holtfára épülő komplex ökológia rendszerek kialakuljanak és fennmaradjanak. A tarvágásos üzemben kezelt erdők sivárak és fajszegények.
Lékeléses A lékeléses erdőgazdálkodás átmenetet képez a tarvágásos és a szálalásos gazdálkodás között, de nem sokkal jobb, mint a tarvágásos gazdálkodás. Ebben az esetben a fakitermelés szakaszonként történik. Egyszerre csak kisebb területeken végeznek vágást. A fák ebben az esetben is erdőrészenként azonos korúak, kevés az elegyfaj, a biodiverzitás itt is viszonylag alacsony a kevés a holtfa és a homogén erdőrészek miatt. A holtfa itt is kevés, mert a vágásérett erdőrészeket fiatalon kivágják, csak vékonyabb elszáradt ágak és fiatalon elszáradt fák alkotják.
Szálalásos Ennél az erdőgazdálkodási módnál az erdő eltérő korú fákból áll, és a fákat egyenként termelik ki. A fák lombkoronája terebélyesebb, és előfordulhatnak kiszáradt ágakkal, odúval rendelkező idősebb egyedek, amelyek arányát a gazdálkodási mód határozza meg. Szálaló erdőben a fákat 3 kategóriára osztják: értékfa, kivágható fa (ökológiai szempontból is nemkívánatos fafajok, termőhely idegen, akadályozza az értékfa megfelelő növekedését), és segítőfa (ökológiai és ökonómiai szempontból fontos faegyedek, ide tartoznak az elegyfa fajok, és a lábon száradt vagy odvas fák).
Természetközeli Ebben a gazdálkodási formában az ember megpróbál egyensúlyt teremteni az erdő természetes ökológiai viszonyai és a gazdasági célja között, és ezt úgy próbálja megvalósítani, "hogy a gazdálkodás során csak annyi és olyan mértékű emberi beavatkozás történjen a faállományokba és ezen keresztül az erdei ökoszisztéma életébe, amennyi a cél(ok) érdekében feltétlenül szükséges" - olvasható Solymos Rezső MTA tag kutatóprofesszor tanulmányában. Ebből következik, hogy a változatos korú és fajú fákból álló erdőben nagyobb mennyiségű holtfát hagynak, amely nagy fajgazdagságot tesz lehetővé. A természetközeli erdőkben a holtfák minden formája megtalálható.

Látogatók

Ma 1

Tegnap 4

A héten 1

A hónapban 167

Összesen 3610

Partnerek

Zsoldos Márton - Természetfestő és illusztrátor

MunkalapSzoftver.hu - Testreszabható ügyviteli szoftverek

JHead - Egy Java fejlesztő blogja

 

© 2018 Pőcze Zsolt